Politikai nyilatkozatot fogalmazott meg egy liberális képviselőasszony a rajzfilmek erőszakossága kapcsán. Aggodalma jogos, csak a felvetés rossz és magas fokú tájékozatlanságra utal. Egyrészt a tanulmány, amelyre hivatkozik 2008-as, és azóta folyamatosan elérhető a www.cna.ro-n. Ettől még szavatossági ideje nem járt le, sőt érvényesebbé vált, mert a helyzet a médiában azóta nem javult, de egy politikus részéről kissé megkésett reakciónak tartom, de a jobb később, mint soha elv alapján – egye fene – elfogadható. Csakhogy erre vonatkozóan létezik többféle szabályozás, és a kérdés komolyan foglalkoztatta az OÁT-ot az évek során, és bizonyos mértékben sikerült is eredményesen fellépni. Egyébként az erőszak különböző formáitól hemzseg a média, nem csak a gyerekműsorok. Persze, a kiskorúak a legveszélyeztettebbek, csakhogy őket – egyrészt – nem a média kellene nevelje, másrészt pedig ugyanolyan ostobaság lenne egy teljesen erőszakmentes burokban nevelni őket, mint a rajzfilmcsatornákra bízni nevelésüket. Ezért javasolnám, hogy előbb a szülőket tanítsuk meg a tudatos médiafogyasztásra, mert ezt is a szülőktől tanulják a gyerekek, és a politikusokkal az élen mutassuk meg a szülőknek az alternatívákat a médiára. Továbbá nem árt tudni, hogy az OÁT csak a Romániában szabadalmaztatott műsorszolgáltatókal szemben gyakorolhatja törvényes hatáskörét, és a képviselőasszony által említett rajfilmcsatorna a brit Ofcom hatáskörébe tartozik.
Ismétlem: az aggodalom jogos, és nem ártana, ha minél több politikust őszintén és komolyan foglalkoztatna a kérdés.

Másfél éves OAT-tagságom alatt négy választási kampányt értem meg. Visszatekintve az előző évre, de akár évekre is, kiderül, hogy 2009 a rekordok éve volt, főleg a negatív rekordoké.

Idén összesen 2 millió lej értékben bűntettük a műsorszolgáltatókat, ez kb. kétszerese a 2008-as termésnek. Ebből a 2 millióból a műsorszolgáltatók 325 000 lejt a hathetes elnökválasztási kampány ideje alatt áldoztak fel, amikor az intézmény szinte minden energiáját a politikai pluralizmus illetve a kampányszabályok tiszteletben tartásának felügyeletére fordította. Országszerte összesen 189 televízió és 147 rádió vállalta az elnökválasztási kampány valamilyen formában való tükrözését. Ez idő alatt az OAT 34 pénzbírsággal – a fent említett összeg értékében – és 57 nyilvános felszólítással díjazta a műsorszolgáltatók teljesítményét. Újdonságként említendő pl. a manele csatornák politikai szerepvállalása: Prigoana két csatornája, a Taraf és az Etno összesen 80 000 lejjel támogatta az államfő kampányát. A figyelmeztető, felszólító leveleket nem számolom.

Az idei év két legnagyobb büntetését a Kanal D (pornográfiáért) és az Antena3 (az emberi méltóság gyalázásáért) gyűjtötte be, egyenként száz-százezer lejjel járultak az államkasszához. Egyébként a legtöbbet bírságolt televízió idén is az OTV volt – egyedül 350000 lejnyi büntit kapott. A büntetésekről ennyit…

A törvénykezés terén sikerült végre előbbre jutni, és szinte egy évig tartó számomra értelmetlen vita után, októberben a parlament elfogadta az új audióvizuális törvényt, amelyet még 2008 decemberében sürgősségi kormányrendelettel fogadott el a PNL-RMDSZ kormány. A törvény főbb újdonságai: az új, alternatív reklámmódszerek alkalmazásnak szabályozása, a digitális átállás paraméterinek meghatározása, valamint a pénzbírságok értékének drasztikus növekedése.

Szintén az idén sikerült kiterjeszteni, és európai szinten regionális jelleget adni az OAT és ORTT között már tavaly megkötött együttműködési megállapodásnak. E két alapító intézményhez december 11-én csatlakozott a cseh, a lengyel, a szlovák és a szerb médiafelügyelő hatóság is.

A 2008 decemberében elnyert 27 rádiófrekvenciából kevesebb, mint fele volt képes üzembe helyezni rádióállomását. Számunkra megnyugtató hír, hogy mindkét magyar nyelven sugárzó rádió már az éterben: az Erdély FM Marosvásárhelyen, a City Rádió pedig Zilahon és környékén szól.

A gazdasági válság többé-kevésbé demokratikusan sújtotta az audiovizuális médiát – bár a reklámbevételek átlagosan 30-40%-kal csökkentek, a nézettségi hierarchia jelentősen nem változott az elmúlt évben. A televíziók esetében idén is a PRO TV vezeti mezőnyt, majd őt követi az Antena1, és továbbra is az élmezőnyben a szappanoperákat sugárzó Acasa TV. A közszolgálati televízió pedig egyre ritkábban tűnik fel a nézettségi mutatók élvonalában. Persze a rating csupán egy és nem kizárólagos szempont egy műsorszolgáltató megítélésének esetében.
Ami a hírtelevíziókat illeti a Realitatea TV a legnézettebb, őt követi az Antena3, amely esti műsoraiban ugyan még vezet, de előnye egyre kisebb. A többiek ebből a versenyből teljesen kimaradtak.
A sporttévék rangsora tekintetében sincs említésre méltó változás, viszont már van olyan sportcsatorna, amelyik focin kívül tud mást is: pl Székely-körversenyt, hoki bajnokságot, különböző triatlon versenyeket vagy maratonokat közvetít.

A rádiók esetében országos szinten a közszolgálati és az Europa FM között, míg egyébként a Kiss, a ZU és a Radio 21 között zajlik a verseny.

Ami a 2010-es évet illeti az OAT számára a nagy kihívást az új törvény alkalmazása jelenti, elsősorban a reklámszabályozások alkalmazása és a digitális átállás levezénylése tekintetében. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a hazai audiovizuális média nézettségért, hallgatottságért folytatott harcában leginkább a kiskorúak jogai csorbulhatnak, de az emberi méltóság sem örvendhet túl nagy népszerűségnek egyes műsorszolgáltatók körében, a mindenre kiható gazdasági helyzet pedig a reklámozás terén előre nem látható mutációkat szülhet.

Továbbá nem feledkezhetünk meg két romániai magyar viszonylatban fontos évfordulóról sem. Az egyik a Román Televízió Magyar Adásának 40. évfordulója, a másik a fiatalabb Gaga Radió 10. születésnapja volt. Ezúton kívánok nekik erőt és kitartást ahhoz, hogy méltóképpen szolgálják nézőiket, hallgatóikat.

Ha már a hazai magyar audiovizuális médiánál tartok, van egy hírem. Nem tudom kinek mennyire felel majd meg, de hamarosan indul a műsorszolgáltatók magyar nyelvhelyességét monitorizáló projekt.

Kívánok minden olvasómnak, médiafogyasztónak és műsorszolgáltatónak eredményes és sikerekben gazdag boldog új évet.

Újraválasztott államfőnk megmondta, hogy addig nem teszi be a lábát a közszolgálati televízió épületébe, míg az intézmény elnökét le nem váltják. Inkább a Nép Televíziójából szól majd a néphez. Nos ígéretet betartotta: tegnap az OTV vendégeként, miközben részt vett egy többórás Murfatlar-reklámban, jól elszórakoztatta a népet. Ami a politikai marketinget illeti – és semmi mást – számítása bejött: nézettsége messze a legmagasabb volt, max 5,2%, miközben ugyanabban az idősávban a stabil éllovas, a PRO TV nézettsége alig haladta meg a 3%-ot, a Realitatea-é 1,2%, az Antena3-é pedig 0,4% volt.
A legjobban a Murfatlar járt, majd az OTV, majd az államfő… majd a nép.

Olvasom a Transindexen, hogy “Két tévécsatorna zárta CNA-büntetéssel az elnökválasztás első fordulóját”. Nos az igazság az, hogy 9 központi és több mint 20 helyi műsorszolgáltatót bírságoltunk az elnökválasztási kampány első fordulójáig nyújtott teljesítményükért – egyeseket közülük többször is. A hír tulajdonképpen egyik múltheti gyűlésünk döntéseiről szól, és nem a kampány egészéről. Egyébként ezek publikus infók, ott vannak a www.cna.ro címoldalán, pirossal kiemelten. Több helyen olvastam ezt a hírt (Bihari Nalpó, MTI, Transindex), olyan nehéz leellenőrízni?

„Rossz színben tüntette fel Traian Băsescut a kampány eddigi részében a Realitatea TV és az Antena 3 – állapították meg az EBESZ megfigyelői. A TVR 1 például jó megítélésű.
Kiegyensúlyozottan tájékoztatott a romániai államfő-választási kampány első fordulója előtt a közszolgálati televízió, a TVR –állapította meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Romániába delegált megfigyelői bizottsága.„ (SzFÚ)

Nos az EBESZ jelentésével több szempontból sem tudok egyetérteni.
1 – Milyen közszolgálati televízió az, amelyik az elnökválasztási kampányról egyetlen saját készítésű hírt sem közöl? Holott az infrastruktúra és a humán erőforrás adott.
2 – Milyen közszolgálati televízió az, amelyik nem volt képes egyetlen vitát sem szervezni a kampány során? – csak némi unalmas one man showkat. Számomra nem elfogadható kifogás az, hogy egyik vagy másik jelölt nem vállalta a megmérettetést a képernyőn. Meg kellett volna hívni – ha nem is egyszerre – különböző felállásban az összes jelöltet vitázni, és aki jön, jön, aki nem, nem, de nem kellett volna a választókat megfosztani attól az esélytől, hogy érdemben dönthessenek az összes jelölttel kapcsolatban.
3 – könnyű kiegyensúlyozottnak lenni, ha nem csinálunk semmit, persze így nem bántunk senkit, max részesei leszünk egy játszmának, és majd csodálkozunk, hogy miért ilyen rossz a köztévé megítélése, és miért ilyen alacsonyak a nézettségi mutatók.

Ami a két fontosabb hírtévét illeti, az EBESZ jelentése valamivel közelebb áll a valósághoz. Az Antena3 politikai elfogultsága egyértelmű, a Realitatean pedig csak show legyen – minden áron. Előbbi bejegyzésemben a statisztikai mutatók bizonyítják a méltánytalanságokat.

… természetesen az audiovizuális médiára vonatkozóan, tovább nem nagyon merészkedem.

Annak ellenére, hogy van egy választási törvény, amely garantálja a jelöltek számára az egyenlő esélyeket és a ingyenes szereplést az audiovizuális médiában, a számok másról tanúskodnak.
A teljesség igénye nélkül vegyük sorra a műsorszolgáltatók tevékenységét a kampány első négy hetében a politikai részvétel, illetve a kampány türkrözése szempontjából.

Realitatea TV:
Hírekben: Basescu 144-szer, Geoana 106-szor, Antonescu 100-szor, Oprescu 68-szor, Kelemen Hunor 21-szer.
Promociós anyagokban: Basescu 2óra 43 percet, Antonescu 2 óra 7 percet, Geoana 1,48-at, Oprescu 53 percet, Hunor: 0
Vitaműsorokban: Antonescu 11 alkalommal szerepelt, pártjának képviselői pedig 111-szer, Goeana 3-szor, támogatói 137-szer, Basescu 1-szert, a PD-l képviselői 125-ször, Oprescu 7-szert, szurkolói 8-szor, Hunor 4-szer, az RMDSZ képviselői pedig 15-ször.

Antena3
Hírekben: Geoana 86-szor, Basescu 69-szer, Oprescu 68-szor, Antonescu 60-szor, Hunor 28-szor
Promociós anyagokban: Geoana 3 óra 16 percet, Oprescu 2,18-at, Antonescu 1,27-et, Basescu 19 percet, Hunor 5 percet szerepelt
Vitaműsorokban: Antonescu 9-szer, a liberális kollégái 111-szer, Geoana 1-szer, a PSD-és támogatói 130-szor, Baesecu 1 alkalommal, a PD-l-sek 56-szor, Oprescu 7-szer, támogatói 12-szer, Hunor 2-szer, RMDSZ-es kollégái 7 alkalommal vettek részt.

TVR1Nem közvetített híreket a kampányról, és nem szervezett igazi vitaműsorokat – ezzel sokat veszített szerepéből és hitelességéből. Erre még külön visszatérhetünk. A pseudo-viatműsorokban nagyvonalakban sikerült biztosítani az esélyegyenlőséget, de már ebben sem voltak olyan pontosak, mint az előző kampányokban. Némi különbség a jelöltek promoválásában mutatható ki: Geoana 54 percet, Antonescu 43-at, Baesescu 42-öt, Hunor 35 percet szerepelt.

A B1 csak Basescut és Antonescut promoválta. Előbbinet 12 percet szánt, utóbbinak pedig 1 percet, a többieknek semmit.
Vitaműsorokban: Basescu 3-szor, PDL 52-szer, Antonescu 5-ször, PNL 20-szor, Hunor 2-szer, RMDSZ 4-szer, Geoana egyszersem, PSD 17-szer.

Kuriózumként megemlítem az Etno tévét, ahol csak Basescut promoválták 14 órán keresztül. A vitaműsoraikban Basescu 5-ször, PDL-és kollégái 20-szor, Antonescu 1-szer, liberális támogatói 5 alkalommal, Geoana nem vett részt, 3 PSD-és képviselte őt. Itt a demokratapárti tulajdonos (Prigoana) elő műsorban nyilatkozta el magát, hogy ő pénzért promoválja saját pártját, illetve jelöltjüket. Hivatalosan rákérdeztünk erre az elszólásra, de azóta sem kaptunk választ.

Akit bővebben érdekelnek a kampánystatisztikák: www.cna.ro.

Nézettségi mutatók

Az egész kampány során csupán két olyan mozzanat volt, amikor a választások iránti érdeklődés a nézettségi mutatókban is tetten érhető. Egyébként nagyon kicsi volt az eltérés a kampány és az azt megelőző időszak nézettségi mutatói között.
Nos, az első ilyen pillanat a november 20-i, joggal sokat vitatott és bírált Basescu-Geoana-Antonescu vita volt, amelynek nézettsége a GFK adatai szerint a Realitatean 7,8%, a TVR1-en 7,1%, az Antena3-an 6,8%-os volt.
A második fontos mozzanat az exit poll eredményeinek közvetítése volt. Ekkor a Realitatea TV nézettsége 10,6%-os volt, az Anteana3-é 7,1%-os, a TVR1-é 3,5%-os.

A statisztikák sok mindenről tanúskodnak és főleg sokféleképpen olvashatók, de vannak egyértelmű konklúziók, mint például:
- a hírcsatornák – amint az várható is volt – sokkal aktívabbak voltak az;
- a hírcsatornák „állandó” fogyasztóinak zöme előre jól meghatározott politikai opcióval rendelkezik, ezért az a médiastratégia bizonyult hatékonyabbnak, amely megcélozta a többi műsorszolgáltatót is, a határozatlanabbakat. (PRO TV, Antena1, Prima, Kanal D, Etno, Taraf stb + helyi televíziók);
- a fenti műsorszolgáltatók szinte kivétel nélkül megszegték a választási törvényt, és a CNA határozatát, és önkényesen eldöntötték, hogy kik esélyesek és kik nem, A, B és C-ligás jelöltekre osztva fel őket – kaptak is ezért büntetéseket. Ilyen szempontból nagyon „érdekes” pl. Oprescu gyakori szereplése, komolyabb támogatói háttér nélkül sokkal többet szerepelt, mint más, nála sokkal jobb eredményeket elért jelöltek.
- egyes műsorszolgáltatók egyértelműen felvállalták politikai opcióikat – amit egyetlen törvény sem tilt -, de ez a vállalásuk sajnos komoly méltánytalanságokat és végső soron törvénytelenségeket eredményezett, amelynek kárát ezúttal is a korrekt tájékozódásra igényt tartó választó látta.
- ha már a számoknál tartok, nem hiszem, hogy a második fordulóban a két versenyben maradt jelölt közötti különbség nagyobb lesz 4%-nál – ebben az olvasatban Hunor szavazói akár királycsinálók is lehetnek.

Ja, Crin Antonescu tegnap jól megdorgálta a mogulokat a manipulált közvéleménykutatásokért, de a médiafelületet akár meg is köszönhette volna, mert “bőkezüek” voltak vele.

A kampány utolsó napjai ahelyett, hogy valódi vitákról szólnának megnemtarott és megtartandó viták pseudo-vitájától hangosak. A jelenlegi helyzet egy Caragiale-Ionesco koprodukció gyenge koppintásához hasonlít.
De mielőtt arról írnék, hogy miként zajlott a elnökválasztási kampány az audiovizuális médiában, reagálni szeretnék arra, ami éppen most történik. Nos: van egy törvény, a választási kampányt szabályozó törvény, amely kerek-perec leszögezi, hogy a kampány az audiovizuális médiában ingyenes és minden jelölt számára egyenlő esélyeket biztosít. Csakhogy egy olyan országban, ahol bizonyos pártok, jelöltek és médiaintézmények ilyen önkényesen és derűsen szegnek meg írott törvényeket, kár is íratlan szabályok tiszteletben tartásáról beszélni. Mégis megkísérlem, mert bízom abban, hogy ezáltal is valamilyen mértékben hozzájárulok egy rendkívül zavaros kép letisztításához.
Az IPP, a ma esti vita szervezője, azt állítja, hogy az elnökjelöltek vitája egy magánjellegű esemény, ahova azt hív meg, akit akar, és minden jöttment alakot, (“cigányzenészt”) nem kötelesek meghívni.
Ugyanerről az IPP-ről én azt tudom, hogy már a kampány előtt, mielőtt az államfő kiírta volna a referendumot, kérték az Audiovizuális Tanácstól, hogy minősítse közérdekű kampánnyá az államelnök által kezdeményezett javaslatot. Konkrétan azt, hogy az emberek szavazzanak az egykamrás és csökkentett létszámú parlamentre. Ismétlem: mielőtt Basescu kiírta volna a referendumot. Így akartak kispekulálni két párhuzamos médiakampányt a Basescu javára. Persze, hogy nem hagytuk jóva.
Ők: a független civilek, akik magánvitákat szerveznek, ahova holmi „cigányzenészeket” nem kötelesek meghívni. A magánpartira hivatalos három jelölten kívül kilenc cigányzenész teljesítette a törvény által támasztott feltételeket ahhoz, hogy ingyenes és egyenlő bánásmódot biztosító kampányban részesüljenek.
Számomra a „független” IPP képmutatása legalább annyira zavaró, mint egyes műsorszolgáltatók törvényszegése. Ennyit az iratlan szabályokról… ma, a vita előtt két és fél órával.

‘Megvannak a kampánycsatornák
A Realitatea TV, Antena 2, Antena 3, Kanal D, B1 TV, OTV és a TVR azok a tévéadók, amelyek az idei államfőválasztás előtt kampányműsorokat sugározhatnak. A rádióadókat illetően ezt a jogot a Radio Bucuresti, Radio România Actualităti, Radio România International, RFI Bucuresti, Realitatea FM és a Radio Antena Satelor kapta meg.” – írja az Új Magyar Szó. Semmi jogot nem osztogatunk, az illető műsorszolgáltatók döntöttek így a szabad akaratukból, vagy azért, mert közszolgálati elvárásoknak is eleget akarnak tenni – amit zömük esetében kétlek -, vagy mert egyéb számításaik vannak. Egyébként ezek csupán a bukaresti műsorszolgáltatók, az OAT honlapján napi frissitéssel megtalálható az összes “kampányoló” központi és helyi televízió és rádiótársaság listája – talán róluk érdekesebb anyagot lehetet volna írni az ÚMSZ-ben.

Minden jó, ha a vége jó – mondhatnánk, és nem tettük magunkat közröhej tárgyává azzal, hogy elutasítunk egy európai irányelvet szinte egy az egyben átültető törvénykezdeményezést.
Már éppen arról készültem bejegyzést írni, hogy nálunk még senki nem tette szóvá, hogy múlt héten a második Boc-kormány elfogadta a digitális műsorszórásra való átállásra vonatkozó stratégiát, anélkül, hogy a parlament megszavazta volna azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a stratégiának is törvényes keretet biztosít: az audióvizuális törvényt. A kormányrendeletet még a Tariceanu-kormány fogadta el tavaly decemberben, azután simán átment a parlament két házának szakbizottságain, majd a demokraták hirtelen meggondolták magukat és a Szenátus plénumában, az utolsó fázisban megakasztották a törvényt. Itt hét alkalommal került napirendre – közben elutasító javaslattal is – ahhoz hogy ma 75 – 1 szavazattal elfogadják. A hirtelen fordulatnak meg kellett volna lepnie, de nem lepett meg, mert számomra az utóbbi időszak politikai eseményeinek egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy meglepetések nincsenek. Itt teljesen természetes, hogy valakinek van egy országa, amelynek parlamentjét akkor oszlatja fel, amikor akarja, a nép csak válasszon, ő majd eldönti, hogy jól vagy rosszul választott, népszavazzon akkor és arról, amiről ő akarja. Már az sem lep meg, hogy egyesek szerint Romániában parlamenti diktatúra van (sic!), ahol a többség ugyanolyan relatív, mint a demokrácia és kisebbség nem is létezik.

Persze a bukaresti nemzetközi maraton is megérdemelt volna egy részletesebb beszámolót, de már csak ennyire futja:

Én a félmaratonra neveztem be, bár a teljes távra készültem, de a cudar időjárási előrejezlések miatt én is meggondoltam magam, mint a demokraták. Így 7 C-fokban, szemerkélő esőben megismételtem budapesti teljesítményemet: 1,31-et szaladtam és a 30. helyen végeztem. Szerettem volna 1.30 alatt szaladni, de így sem rossz, szezonvégre.

“Hírsaláta

PRŰD AZ AUDIOVIZUÁLIS TANÁCS. Figyelmeztetésben részesítette az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) a Minimax rajzfilmadó román nyelvű változatát, mivel illetlennek minősítette a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat szinkronizált változatának január 6-án és 8-án sugárzott részében megjelenő képeket. Ugyanakkor a tanács szerint ez a rajzfilm állatkínzásra utaló jeleneteket is tartalmazott. A tanács által kifogásolt jelenetek a Magyar Népmesék-sorozat A királykisasszony jegyei című epizódjában jelentek meg. A rajzfilmet a Kecskeméti Stúdió készítette 1978-ban, a Jankovics Marcell és Horváth Mária rendezte mesét magyar változatban Molnár Piroska mondja. A rajzfilm a népmesei szegénylegény történetét mutatja be, aki három kismalacot ad a királykisasszonynak cserébe azért, ha a királylány előbb térdig, majd ,,kötözködésig”, és végül ,,nyakig felhúzza zubbonyát”, így felfedve születési jegyeit. Az OAT ezt a jelenetet ítélte illetlennek, ugyanakkor kifogást emelt az ellen is, hogy a szegénylegény felvágja késével a vele tréfát űzni szándékozó gazdag legények lovainak lábán a bőrt. (Krónika)” (http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=23064&Cikk=Hírsaláta, Háromszék, 2009. október 3.!!!)

Tisztelt szerkesztőség: ez csak saláta, hír 2009 január 13-án volt, akkor jelent meg a Krónikában… és persze jobb formában. Van, ahol az is hír, hogy az ember lemászott a fáról.