Kedves diszkrimináltak, sértettek, civil harcosok és sima civilek
A Romania Liberã egyik múltheti számában többoldalas mellékletben elemzik a roma kisebbség problémáit. Végre lehetővé teszik, hogy a roma közösség elitje állítson fel egyfajta diagnózist arról, hogy miként is állnak a dolgok az identitástudattal, az egyre szaporodó és híguló civil mozgalmakkal, stratégiákkal, oktatással stb., és nem mindenhez értő vérprofi újságírók mondják ki már megint a tutit. Egyetlen szépséghibát tapasztaltam: a roma értelmiség egyik képviselője elképedve állapítja meg, hogy a romániai közbeszéd (elsősorban az audiovizuális médiában tetten ért) a romákkal (és nyugodtan hozzátehetjük: egyéb kisebbségekkel) kapcsolatosan erősen sztereotípiákra épít, felerősíti azokat, diszkriminál, sőt, az illető közösség tagjaira nézve sértő „metaforákat” használ. Mindez teljes mértékben igaz, de amióta tagja vagyok az OAT-nak egyetlen roma személy vagy szervezet sem fordult ilyen jellegű panasszal a tanácshoz. Én legalább háromszor vetettem fel ezzel kapcsolatos problémát – hol sikerrel, hol nem. Az illető civil harcosok részéről pedig sem előtte, sem utána se kép, se hang. Már kezdtem azt hinni, hogy túlreagálom a dolgokat. Egyébként a lap kezdeményezése értékelendő, örömmel olvasnék hasonlókat a romániai magyar sajtóban is. Kedves diszkrimináltak, sértettek, civil harcosok és sima civilek, íme egy közhely: a jogok és lehetőségek akkor érnek valamit, ha élünk velük.
