A must carry-ről

Mi is a must carry? Angol kifejézes, annyi mint: vinni kell. A médiában pedig a kábelszolgáltatókra vonatkozik, és ez az elv rendezi a kötelező módon biztosított műsorszolgáltatók listáját. Romániában az audiovizuális törvény 82. cikkelye a következő képpen szabályozza a must carry elvet: minden kábelesnek bizotsítania kell a közszolgálati televízió összes csatornáját (TVR1,2,3, Cultural, Info, illetve a regionális), a szállított csatornák 25%-át pedig nézettségi sorrendben a hazai kereskedelmi tévécsatornák teszik ki, plusz egy román-francia államközi egyezmény révén a TV5, plusz két helyi és két regionális (ha létezik), plusz – ott ahol egy adott kisebbség eléri a 20%-ot – egy csatorna az illető kisebbség nyelvén. Ez matematikailag a következőt jelenti: abban az esetben, ha a kábeles 100 csatornát tud biztosítani előfizetőinek 6+25+4+1+1=37. Nos 100-ból 37 tévécsatorna szállítását biztosítja kötelező módon a törvény (feltéve, hogy az illető városban létezik 2 helyi és két regionális tévé és egy 20%-nál nagyobb kisebbség). Melyik ez a 25 csatorna? Nézettségi sorrendben: ProTv, Antena 1, Realitatea, Antena 3, Kanal D, Prima TV, National TV, OTV, B1, Etno, Antena2, Taraf TV, Favorit TV, Kiss TV, N24 Plus, MyneleTV, Neptun TV, Vox News, DD TV, Alpha TV, TVRM, Canal Teleshop… s ez még csak 22, a többi nem jut eszembe, s az utóbbi 10 nézettsége nem éri el a 0,1%-ot sem. Ez lenne az audiovizuális piac. Csakhogy ez nem egy valós piac, mint ahogy ezt a műsorszolgáltatók is nyiltan elismerik, ez egy mesterségesen fenntartott piac, ami úgy tűnik, hogy még a legkapitalistábbak számára is tökéletesen megfelel. A must carry elvnek nem médiavállalkozásokat kellene bebiztosítania, hanem a közérdeket kellene megóvja a nézettségért folytatott harc piaci kényszereitől. Éppen ezért a nézettségi kritérum azon kívül, hogy nem releváns, meggyőződésem, hogy rendkívül ártalmas egy ilyen beavatkozás esetében. A must carry elvnek jelenlegi formájában semmi köze a kereslet és kínálat alapján működő egészséges médiapiachoz. Az utóbbi időben több nyilvános vita keretében megfogalmaztam a piacot véleményem szerint indokolatlanul lázba hozó javaslatomat, miszerint a must carry-nek a TVR 1-re, TVR 2-re és Culturalra, 2-2 helyi és regionális adóra, valamint egy kisebbségeknek szóló csatornára kelle korlátozódnia (a 20%-os küszöb kritériuma nélkül). Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy a nagyobb kábelszolgáltatók helyenként monopolhelyzetben vannak, és ez némi kiszolgáltatottáságot jelent a műsorszolgáltatók számára. Kíváncsi vagyok a Versenytanács véleményére, de addig is, erre a problémára van a must carry-n kívül más megoldás is: pl. a műsorrács bármilyen módosítása csakis az előfizető beleegyezésével történjen.

4 válasz: “A must carry-ről”

  1. marcika

    Érdekes elv ez, már olvastam két hete róla Petrisornál, ezért örülök hogy itt beszélhetünk róla.
    Néhány kérdés/észrevétel:
    1. A felsorolásból hiányoznak a sportadók, ha nem is mind, de legalább 3-4 beférne a top20ba…
    2. A nézettségnek van egy oszágos változata is, nemcsak urban, s furcsállom, hogy erre se kerül fel soha pld. a DunaTv, vagy RtlKlub nem is lenne nehéz nekik, 20 ezer nézőjük biztos van a nap bármely szakában Erdélyben is. (ennyivel már mások benn vannak)
    3. Volt-e már megróvva, büntetetve szolgáltató ezen elv be nem tartása okán?
    4. A digitáls / analóg szórás egybevonható, vagy külön külön is érvényes kell rájuk az elv? Hisz a digitálisba helyi, regionális adó nincs is…. pedig jó lenne, hogy ne két távirányitót használjon az ember.

  2. Bando

    Csak hogy egy egyszerű halandó is értse: miért nem valós a piac ? Ezek a nézettségi adatok, ezek alapján árazzák be a csatornák a reklámfelületeiket és ennek alapján van jövedelmük.
    Kifejtenéd, hogy szerinted milyen a valós piac ? Szerinetm a televizió egy termék ami egyébként visszaszorulóban van ( miként a nyomtatott média) és a kereskedelmi adókat üzemeltető cégeknek egyetlen céljuk van: a profit.
    A közszolgálati tartlamat – politikamentesen – szállítsák az erre a célra működtetett állami csatornák – ez legyen must carry (és a TV3-an a kosárlabdaközvetítés :-) ) oszt kalap.

  3. Kojak

    Kedves Marcika!
    1 – a sportadok vagy fizetesesek vagy csak halozaton belul mukodnek, ugyhogy az must carry elv nem ervenyes rajuk, ugy ahogy nem ervenyes sem az Acasa TV-re, ProCinemara, Antena2-re, Euforiara stb sem.
    2 – Persze, hogy van, s merik is, csak nem hozzak nyilvanossagra, mert egyik magyarorszagi musorszolgaltato sem fizet a GFK-nak a romaniai meresekert. Ezert a szolgaltatasert nagyon sokat fizetnek a tevecsatornak es a reklamugynoksegek, akik ezek alapjan mukodnek, terveznek es jatszanak a piacon.
    3- igen, többször is.
    4 – Csak az analogra ervenyes, s eppen ez igazolja a helyzet abszurditasat es a musorszolgaltatok indokolatlan felelmet, hiszen a digitalis szorasra nem ervenyes, s ime, a szolgaltatok korrektul viszonyulnak a musorszolgaltatokhoz.

  4. Kojak

    Kedves Bando!

    Nem csak en allitom, hanem maguk a musorszolgaltatok mondjak, hogy ez nem egy realis piac. Velemenyem szerint azert nem, mert a must carry elv ellentmond annak az elementaris piaci alapelvnek, amely a kereslet es kinalat alapjan hatarozza meg szabalyokat. Nos a must carry elvnek koszonhetoen olyan kereskedelmi (!) musorszolgaltatokat kotelesek szallitani a kabelesek, akik a realis piaci viszonyok kozott nem elnek tul egy honapig sem. A tobbiben egyetertek veled.

Válasz

Spam Protection by WP-SpamFree