Rábeszélés vs feliratozás
Előrebocsátom: ez a probléma nem létezik, és nem értek egyet a kezdeményezéssel.
Íme pár szempont Victor Socaciu képviselő kezdeményezéséhez:
- Ma nem szabályozza egyetlen törvény sem, hogy a filmeket feliratozva vagy rábeszélve fordítsák. Tehát bármelyik megoldást választhatják a műsorszolgáltatók. Ezt nem törvénynek, hanem a piacnak kell eldöntenie kereslet és ajánlat alapján. Ez Európa sok országában a rábeszélés javára dölt el, Romániában pedig a feliratozás javára, de mindenhol természetes piaci folyamatok eredményeként.
- A rajzfilmeket évek óta rábeszélve fordítják, és nem azért, hogy megóvják a román nyelvet az idegen nyelvek hatásától, hanem azért, mert ez realis piaci igény: célközönségük nem tud olvasni. Éppen ezért kb 10-15 évvel ezelőtt azok a gyerekek, akik sokat tévéztek, könnyebben megtanultak angolul – legalább ennyi haszon származott belőle. Ma több gyerek néz mégtöbb rajzfilmet anyanyelvén, és angolul sem tanul meg.
- Az audiovizuális törvény kizárólag a romániai engedéllyel működő műsorszolgáltatókra vonatkozik, másokat nem lehet ilyesmire kötelezni. Másrészt pedig hasolnó szigorító kezdeményezések követketében számos európai műsorszolgáltató keresett magának kedvezőbb feltételeket biztosító tagállamot.
- Egyetértek azokkal, akik azt állítják, hogy a rábeszélés által csorbul az eredeti mű.
- Nem értek egyet azokkal, akik azt állítják, hogy ezáltal megvédhetik a neologizmusoktól anyanyelvüket.
- Neologizmusok ide vagy oda, Romániában rengetegen megtanultak spanyolul a szappanóperáknak köszönhetően.
- A hallási fogyatékkal élők számára a feliratozás a kedvezőbb, a látási zavarokkal élők számára pedig a rábeszélés biztosítaná a kényelmesebb médiafogyasztást.
- Több olyan technikai megoldás létezik, amely a lehetővé teszi az igény szerinti feliratozást.
- Több studiónak lenne munkája, több román színeszeknek mellékkeresete, de a fogyasztók többé nem hallanák sem a hollywoodi sem a bollywoodi sztárok hangját.
- Ha kötelezővé tennék, rögtön felmerülne az állami támogatások kérdése, amely Romániában csak újabb problémákat gerjesztene.
- A kényelmesebb médiafogyasztásnak ára van, s hogy ezt kifizeti-e vagy sem a piac – beleérteve a médiafogyasztót is -, az kizárólag az ő problémája.
2011. május 8., 22:14
Messzemenően egyetértek mindegyik pontjával.
1. Én már a magyar szinkront sem bírom, főleg amióta a nyávogós pesti plázastílusban csinálják: nem nézem, nem hallgatom.
2. Ha én köztiszteletben álló komoly színművész lennék, vehemensen tiltakoznék az ellen, hogy sok évi munkával, tehetséggel és odaadással megvalósított szövegmondásomat, hangszínemet és hanglejtésemet valahol egy hatodrangú színész reprodukálja más nyelven, csak azért mert tanti Chicosoaia lusta olvasni.
3. A törvény szerepe nem az, hogy hívatlan döntőbíróként piszkáljon olyan dolgokat, amelyek a szolgáltatók és az ügyfelek kapcsolatának természetéből maguktól adódóan és a nagy többséget kielégítő módon rendszerint törvényes basáskodás nélkül is rendeződnek. Magyarán, egykori munkatársam szavajárása szerint: semi közük van hozzá???
4. a Cartoon Network English valóban hatalmas szolgálat az angoltudásnak, annak köszönhetően halomnyi 4-5-6 éves gyerek tűrhetően beszél angolul úgy, hogy soha nem volt egyetlen angolórán sem. S ugyanez igaz más korfekvésben és viszonylatban a spanyolra, sőt, (konkrét példát tudok) az olaszra is.
5. Hagyjuk már a fenébe a nyelvvel, lélekkel, zenével, művészettel, magánszférával kapcsolatos, többnyire hajától rángatott abszurd parlamenti kényszermegoldásokat s főleg azt a Kelet-európában újra és újra felbukkanó szándékot, hogy törvényerővel kényszerítsünk másokat a badarság hivatásszerű gyakorlására.
2011. május 9., 07:01
Egyetlen úgymond ellenpéldát szeretnék felhozni, mégpedig az Aszterix és Obelix A Kleopátra küldetés magyar szinkronja, de hát a kivétel ugye erősíti a csuklót, a többi meg ugye ….